Én s a világom...

Üdv x) Eme blogban olvashatóak verseim, kisebb munkáim,gondolataim, elmebajos történeteim, na és persze egy két alkotásom is felkerül:) Ha minden a homályba vész még mindig van ami feltépheti a békjókat!

Friss topikok

Linkblog

HTML

januári emlékfoszlány...

2011.05.03. 21:49 | Holdszem | Szólj hozzá!

Szürke Karnevál

 

Hanyatló csókot lop az egyik,

Másik rideg némasággal karöltve

A pókhálók szőtte ártatlanság magját

Hinti a halk sóhajokba.

 

Néma dalra ropják táncuk,

Egymásnak háttal.

 

Mikor Ő fenn tündököl,

Ő alant gubbaszt,

Sóhajokkal teli tárnák,

Halk suttogások láncra verve őrzik.

 

Mikor egymásnak háttal ropják

A szürke karnevált,

Néma maszkok kevély csókkal

Láncra verik,

Szívük vermébe vetik,

S élve elhantolva

Némán keringik bele,

A Szürke Karneválba.

 

Holdszem

2011.01.06.

 

Kertbe szökkent tavasz groteszk árnyéka

2011.05.03. 21:34 | Holdszem | Szólj hozzá!

Álmomban kering, körbeleng, körbeöleli a tagjaimat. Negédes, édeskés, ridegen  borzol bele a hajamba. Mégis utána kapdosok... Emlékek csupán. Minden nagy volt, minden más volt..fények, illatok, zajok. Mintha reggel nimfák szőtték volna a nap fonalait, melyeket este csendben szörcsögő alakok téptek apró foszlányokká. Akkor élesen láttam, őszintén láttam, elhittem, nem csupán bizonygattam. Fecsegtem világom bugyrában rekedt lények kavalkádjáról, a fények sziporkázó játékáról, ügyetlenül kanyarintottam egy-két groteszk formát, mely rám mosolygott bizarr ábrázatával álmomban. Ma kinek bizonygathatom?           Álmomban még látom, mikor a fák a fülembe suttogják azokat a régi történeteket, mikor lefújom a port a régi papírfecnikről...látom már, hogy az a világ nem veszett el, itt van. Csupán a világ kegyetlen valójától bujdokol. A nap sugarait szövő nimfák, az ágy alatt fészkelő sötét árny...mind-mind meglapul. Egészen addig, míg csak a szem lát egyedül...amint vak szemével látnánk a világot, úgy látnánk magunkban azt, ami körbeölelt, mikor a tükörben pipiskedve próbáltunk önmagunkkal farkasszemet nézni, mint egy ikertestvérrel, aki szintén a tükörben pipiskedve igyekszik megpillantani a túloldal valóságát.

2011,május 3.

,Holdszem'

 

Egy csipetnyi groteszk aláfestés a naphoz(muzsikák, és néhány munkám)(:

https://www.youtube.com/watch?v=EuzTsQVsU9Q&feature=related

https://www.youtube.com/watch?v=mMDtFQF6x10&feature=related

https://www.youtube.com/watch?v=J5VzkkdAtXs

Alkotva látni...

2011.01.18. 17:21 | Holdszem | 2 komment

Alkotva látni...

Téli fagyba szökkent ernyedt tavaszi fuvallat...

2011.01.18. 08:38 | Holdszem | Szólj hozzá!

 

 

Világokat csókolnék a szívedbe,
Ha látnék a vak szemével,
Világokat ölelnék a lelkedbe,
Ha érezném az esti szél cirógatását,
Világokat dalolnék a füledbe,
Ha néma hárfa szőne hidat a szakadék fölé...

 

 

 

2011.jan.13.   Holdszem

 

Egy délutáni szösszz...

 

Ajánló: Dressed in Black

2011.01.18. 08:32 | Holdszem | Szólj hozzá!

Lalkiismeret és Tartarosz című illusztrációm a Dressed in Black A Tükrön Túl című albumához.   

 

http://www.myspace.com/dibmusic    (ajánlott oldal (: /az albumborítót magam bütyköltem)
 
 
 
Néhány munkám...:

Sodródva...

2010.08.23. 15:46 | Holdszem | Szólj hozzá!

Ez a vers igen gyorsan született..és nem is kiforrott..csak gondolathalmaz..pnéhány kósza fogalom, érzés megragadott, amiket lejegyeztem..ebből az egyvelegből tán egyszer kiforr valami...

 

 

Emlékszel…?

 

Emlékszel még széllel szállni,

Csillagokat lesni,

Meséket hallgatni…?

Requiem-ként száll a szélben a bukott angyalok hárfán zengő dala,

Múzsákat béklyózó lelakatolt láncok nászán kígyózva.

Csak sóhajtva remegik ajkaid a nevét…az Ő nevét…

Halványul, elmerül benned egyre mélyebbre az Ő arca,

Az Ő hangja,

Az Ő illata…

Emlékszel még hajába túrni,

Megölelni,

Megcsókolni…?

Mellkasára hajtva fejem álmodtam meg a Nimfák kertjének tárt kapuját.

Dobban a szív: Elpattan egy lánc.

Dobban a szív: Porrá mállik a lakat.

Dobban a szív: Kapun túlra sodorják az emlékek porát az égi seregek.

Dobban a szív: Tárt kapuba sóhajtom lelkemet.

 

Emlékeimben halványul szíved dalának hárfaszója,

Bukott angyalok csókolják lelkembe a borús kikötők, fátyolos látképét.

 

Emlékszel még Őt megölelni?

Emlékszel még Őt megcsókolni?

Emlékszel még emlékezni…?

 

 ’Holdszem’

/hiányzol.../

 

Megálmodott valóság

2010.08.02. 16:55 | Holdszem | 2 komment

Vajon..minden egyes álmunkkal valóságokba álmodjuk magunkat? Miért ne lenne éppen álom éppen ez...groteszk és valóság. Épp a legvalóságosabb dolgok válnak álmainkban groteszkké. Álmodni a hajnalt...álmodni a napot..álmodni az alkonyt..álmodni az éjt..álmodni az álmot...álmodni az álmodott álmainkat...felébredni újra, és újra...de mikor ébredünk fel igazán? Felébredünk e igazán? Tükörbe nézve mit látunk? Önmagunk egy árnyképét...de másunk tapintása fagyos...élettelen...rideg. Az én tapintásom, az ő tapintása...az ő mosolya, az én mosolyom...de akkor mi a tükör? Tán lágy, puha...s csupán önmagunk tesszük fagyossá, rideggé érintésünkkel. Álmunkban könnyedén a tükör mögé hajolva ámulunk égi tünemények kacagó játékán, lidércek sóvárgó, s kies melódiáján, fák ezeréves ágain hintázva, ezeréves meséiket hallgatva... Most is álmodok...álmodom a hajnali harmat szikrázó tüneményét, a madarak az alábukó Nap búcsúztató requiemjét, a csillagok éji játékát az égen...

S majd egyszer felébredve álmaimból tükröm szilánkjain táncolva kacaghassak vissza, egy újabb poros regényt hátrahagyva...

 

Holdszem

2010.augusztus 2.

 

Hova táncolsz, hova pördülsz Te sárga falevélnek álcázott tündér...?

2010.08.02. 16:36 | Holdszem | Szólj hozzá!

https://www.youtube.com/watch?v=3Fl2UvMiiFk&feature=related

 

Ezt a hintát már néma szelek táncoltatják,

Ez a hinta már nem ringatja Őt sehova.

Messze vándorolt,

Oda, hol se vihar, sem eső, sem szél nem cibálja…

 

Hova táncolsz, hova pördülsz,

Te sárga falevélnek álcázott tündér?

 

Sóhajok magányán álmodtam meg világom,

Táncosléptű, kacagó szemű tündérek báljába,

Hol tárt kalitkám nem béklyóz a dohos kút mélyébe,

Bilincseim nem taszítanak a  mélybe.

 

Fák suttogják andalító meséik süket fülembe…hallgatok.

Szám dúdolja, dalolja tükrön túli dalok éji melódiáját…némán.

Szemem vakon kacag a tünemények égi játékán…

Tagjaim bénán táncolják az utolsó véget nem érő táncot.

 

Ősz csókol álmot verdeső szívembe,

Pók sző finom fátylat megfáradt, halványuló testemre.

Ajkamon sóhajom,

A hinta magában táncol ismét, míg én álmodom…

 

Holdszem

2010.augusztus 2.

 

 

Tovaálmodnám magam sóhajaim útján...

2010.02.06. 14:05 | Holdszem | Szólj hozzá!

Kert...

Emlékszem...álmomban volt egy kert. Kapuját már réges régen beszőtte a borostyán, cikornyás kilincsét a rozsda már kikezdte, kulcslyukát a pók finom hálójával beszőtte. Egy holló kuporgott a kapu tetején, ezen a sóhajokkal teli trónon. Látott már könnyeket, látott már érből patakzó vérfolyamot, miután megszakadt még egy szív, ám Ő csak réveteg tekintettel ül ezen a sóhajokkal teli trónon.

Álmomban...elmékszem a kertre, mely idő előtt született,s idő után elfeledtetett.

Mondd csak... mikor éjfélt üt majd az ódon, vánszorgó mutatójú óra, mikor nincsen se ma, sem holnap, akkor az a holló gyászos károgással a szívében tovarebben majd?

Mikor nincsen se ma, sem holnap kitárja kapuját ez a szövevényes, álombéli sóhajokból szőtt kert. Madarak dala andalító hárfaszó...s minden lépéssel elpattan egy súlyos láncszem, minden lépéssel megreped egy néma porcelánmaszk.

Egy mély sóhajjal elpattan az utolsó láncszem is, az utolsó lépéssel szilánkjaira hullik a hamis,lelkedbe kacagó néma porcelánmaszk is.

Ám hajnal sző ismét béklyókat bokámra, a holló ismét kegyetlen trónján ül réveteg, s szilánkokon tovalejtem véres táncom.

Ismét néma maszkok kacagnak arcomba, egy törékeny, kegyetlen porcelánvilág...

Visszaálmodnám magam sóhajaim útján...

Holdszem    2010.február 3.

 

Egy szilánknyi csók

 

Halványuló, torz tükör a lét,

Egyre mélyülő barázdákkal.

Benne elfolynak a felhők, s csillagok,

Onnét porba hullanak az elkárhozott angyalok.

 

Apró szilánkok festik vörösre az eget,

Némán károgó varjak tépik a szívemet.

Ám lelkem mézédes mámorban

Csókot lop egy szilánk tükréből.

 

Egy szilánknyi csókot a varjak szívébe lehelek,

Suhogva emeljék fel a vérző égbe,

Lelkem tükrön túli sóhajai

Ne epedjenek érte.

 

Egy tükörnyi szilánk,

Egy szilánknyi csók,

Vérző szívem,

Ajkamon égbe lehelem…

 

2010.jan.7.

 Holdszem

Muzsika:)

https://www.youtube.com/watch?v=IXTT5CCwDbU&feature=related

 

 

 

 

Őszirózsák álmatag tánca...

2009.08.18. 20:06 | Holdszem | 2 komment

Nah...lassan itt az ősz...egyik kedvenc évszakom. Végre hűvösebb van, és a táj is egy újabb arcát fedi fel azok elött, akik képesek még látni:) Emellett...szeretem az esőt is...amiben általában ősszel nincs hiány.

Az utóbbi időben sok minden történt..jó is, rossz is..elvégre ilyen ez az átok szamszára:DD Nemrég volt a kurián ismételten egy összejövetel, mint ezen a nyáron sokadjára:) De talán az eddigi volt a legemlékezetesebb:) Mert valóban olyanok között lehettem, akik nagyon jó fejek:) Forgattunk egy velőtrázóan izgalmas horrorfilmetXD Majd ha készen lesznek a vágások, meg a stáblista valószínüleg ott fog ékeskedni a youtubonXD

Most Bátyámmal a kurultajra készülődünk, ami a hétvégén lesz. 3 nap sátrazás^^ Már várom...minden bizonnyal emlékezetes lesz..most legalább nem szervezőként megyek, és látok is majd valamit a parkolóban ordibáló embereken kívülXD Majd ha nem felejtem el, akkor leírom a napok forgatagának jelentősebb pontjait:)

Mostanában kicsit túlvállaltam magam alkotásügyileg...de bárki bármilyen rajzot óhajt, csak szóljon..az más dolog, mikorra lesz készenXDD

Nah..de egy kis kultúrát ide. Egy most írt versem, valamint néhány frissebb képem:)

(u.i.: figyelembe ajánlom a Lovecraft, és Poe történeteket^^ Kellemes olvasmányok:

http://lovecraft.uw.hu/lovecraft/versek.php )

http://days-ov-goths.blogspot.com/2009/08/catafalque.html

Ez egy figyelemreméltó oldal^^:)

Itt pedig egy két muzsika:)

https://www.youtube.com/watch?v=Tfp8lsGKWLU

https://www.youtube.com/watch?v=gIPQe5LxecU

https://www.youtube.com/watch?v=sfO6JpR5Ip8

 

 

Elsóhajtott vágyak

 

Az emberekbe vetett hit…

Csupán a téboly szülte kételyek hálózata,

Mikor a szárnyak suhogása alant repül,

Fülem süket, szám néma, szemem vak…

 

Ha fogja kezem, lezuhanok,

Ha ég az ajka, megfagyok

Ha lágyan megölel, összeroppanok,

Ha ellök, láncom vonszol utána.

 

Őszirózsák röpte a harmatos széllel

Lelkem lágy tánca a Hold világban,

S tövisek tépik le az illúzió álarcát,

Hamuként tova libbentve azt.

 

És mi marad…?

Kacagó fellegek?…poklot nem ismerő paradicsom?

Csupán egy lüktető szív, egy magasba szálló sóhaj,

Egy vágyaktól rabláncra vert test, mely leleheli láncait…végre.

 

 

2009.augusztus 18.

 

Gondos Lea

Holdszem^^

 

 

 

 

 

Valaha.../egy újra leporolt iromány:)

2009.06.24. 12:10 | Holdszem | Szólj hozzá!

Valaha…

 

Vajon ki lop fényt a sötétbe? Ki csókolja az álmot a szememre? Ki ölel át fagyos éjjen, mikor egyedül járom az utat?

Kérdések…mindre tudtam tán a választ…tán…valaha tudtam. Évek szőttek a válaszra ólomsúly lakatot. Hajdan, mikor gyermeteg kíváncsiság zsongott körbe, tudtam a megoldást.

Szentjánosbogarak tébolyogtak a homályban, bevilágítván kietlen utamat. Angyalok leheltek álmot megfáradt tagjaimra. S Ő…igen…Ő volt, ki menetelésem óvta, kinek vigyázó tekintete kísért a szentjánosbogarak által megvilágított Hold sápadt fényében.

De most?

Tovatűntek…mind. Évek omlottak az emlékekre. Este van…csupán tücskök ciripelnek, s ingatag mécses fénye világítja utam. Lassan elég a kanóc. Halk sistergés jelzi az apró láng végét, melyet szívből feltörő sóhajtásom kísér.

Sötét van. Hideg van. Csend van.

Fagyos szél pirosra csípi megkínzott arcom, de csak menetelek…lelketlen…monoton állandóságban. Nem tudom miért, nem tudom hová…csupán megyek…csupán vagyok.

Talán keresem a válaszokat, melyeket magam hajítottam a feledés kútjába?

Sötét van. Hideg van. Csend van.

Megbotlok egy kiálló gyökérben, s pirosra csípett arcom puha levelekbe takarózik. Erőm elszáll, nincs értelme menetelni.

Itt most nyugalom van…itt most vége van.

Ám szememre nem csókol angyal békés álmot. Nem takar be az éjvad szemeinek meleg szeretete. Sárga…lucskos levelek közt fekszem a fölém magasodó fenyők árnyékában…fekszem, s könny áztatja arcom.

Sötét van. Hideg van. Csend van.

Ám egy farkas üvöltése süvít a széllel a sűrű sötétbe.

Ajkam elmosolyodik, beleborzongok az elfeledett érzések sokaságába.

Emlékszem már…s ismét érzem…ismét látom…hajdan elveszett emlékeim, az a varázslatos világ…ismét élek…megtaláltam.

 

2008.augusztus 23 .                                                       Holdszem


Néhány Victoria Frances alkotás:)

 

 

Álomvilág...míg barackmajszolásom meg nem zavarjákXD

2009.06.24. 11:58 | Holdszem | Szólj hozzá!

Tegnap (2009.06.23.) fogtam magam, és elindultam kicsit kalandozgatni az erdőbe. Minden a szokásosan kezdődött. Bár...kicsit meglepőttem, hogy a bejáratot enyhén benőtte a gaz, és rögtön megfejeltem egy pókhálótXD Szerencse, hogy már hozzászoktam .(Hozzáteszem a nap végére már teljesen immunis voltam ráXD). Felkaptam egy pókhálózó botot, és haladtam tovább a kanyargós ösvényen. A viharok kissé megtépázták az erdőt, minden teli volt gallyakkal..de ez különös bájt adott neki. Eső után mentem, így a faleveleken megálltak az esőcseppek...amint a Nap fénye beszűrődött, szinte szikráztak ezek a cseppek..varázslatos volt az egész:) Halkan tudtam haladni...az avar még lucskos volt. Kimentem az erdő mögötti mezőre, melyet egy másik erdő követ.Ott összefutottam egy magát nyúlnak képzelő macskával..de jó fej voltXDAz erdő mellett haladtam tovább a dombokon, és hát...kilyukadtam egy barackos határához..és..hát..szomjas is voltam..víz meg persze nem volt nálam...hát...gondoltam eszek kicsit:D Annyi barackból nem tűnik fel, ha egy kettő hiányzikXD Tehát..csendben majszolgatok, amikor mintha kiabálást hallanék...először nem láttam senkit...ám egyszercsak megpillantottam egy felém komótosan közeledő nem túl jó kedéjű bácsit, aki azt hiszem..tán nekem kiabálhatottXD Így hát fogtam magam, és elindultam arrébb néhány barackot szorongatva, amiből végül egyet ettem meg, a legkisebbetXD Úgyhogy amikor hazaértem már a kiszáradás határán álltamXD De...persze nem volt egyszerű a hazaút.Ugyanarra nem akartam visszamenni, mert akkor látja merre megyek..így hát...az innenső erdőbe kellett bemennem..csakhogy nem volt bevezető ösvény..sőt..nincs ott ösvényXD Így hát bevetettem magam a bozótba...négykézláb másztam..aztán sikerült lelnem egy vadcsapást..az sem volt nagy, de valamivel könnyebben kúsztamXD Végre kiértem az erdő tisztására..betájoltam merre van a kifelé vezető ösvény, amit teljesen benőttek a növények...ott is mászni kellett a változatosság kedvéértXD Mászok mászok...egyszercsak röfögés üti meg a fülemet....franc sem emlékezett, hogy arra vannak disznók..így ahelyett, hogy gyorsan kimászhattam volna, el kellett kanyarodnom, és még kúszni egy darabon...vicces voltXD Tiszta Faun labirintusa efekt:D Végül kiértem a mezőre..ott átsunnyogtam a másik erdőbe..onnan pedig már nyugodt volt az utam:D Már csak pár kutya hiányzott volna az idillhez:D

Ebből az a tanulság, hogy vagy vigyetek vizet, vagy éjszaka egyetek barackotXD


Ám..itt van némi muzsika:)

Eluveitie

https://www.youtube.com/watch?v=Vp0mEMhO1vY&feature=related

https://www.youtube.com/watch?v=iijKLHCQw5o&feature=fvst

Hold vigyázza álmotok:)

 

Az utolsó farkas dala is ha elnémul...magam maradok..egyedül...

2009.06.24. 11:26 | Holdszem | Szólj hozzá!

Requiem…

 

Fülemüle dala szárnyal fájdalmasan a sötétben,

Ezt a dalt csupán Ő hallja, s a fellegek takarta Hold.

Mily melódia…csöppnyi madár éneke,

Kinek dala csupán elsuhan a zárt ablakok mellett.

 

Megszakadhat eme kis madár szíve,

Utolsó dalát hamuvá fújja az őszi szél.

Ha megszakad e kicsiny porcelánszív…

Ki dalolja el nekem a kapun túli melódiát?

 

Utolsó…fájdalmas trilla…csend.

Oly mélységes…üres csend.

Csupán az öreg gyászoló fűzfa nyikordul néha,

Ám az ürességet, súlyos csöndet nem űzi.

 

Minden álmatlan éjszakán várom…

Várom, hogy felcsendüljön gyermekkorom dallama,

Az a világon túli melódia…

Ám a kicsiny szív e világban megszakadt…a kulcs elveszett…

 

 

Farkasok dala siratja…az én könnyem gyászolja…

 2009.április 13.

 Holdszem

 

...mindörökké

Ha elhalványulóemlékeim pora
Majd elillan a Nap aranylón játszó fényénél,
Reszketeg, ráncos kézzel lapozom a sárguló papirosokat,
S a rózsaillatú sorokat olvasva a múltat idézem.

Törött idő, lelakatolt ódon kapu...
A múló évek hamuvá égtek.
Feltörni nyomasztó mélyből, aláhullni kevély magasból,
Láncra vert marionettbábú gyászosan táncol.

S ha mégegyszer megfeszül a szív,
S békjózó kötelékek eloldják karod,
Ismét élnek azok a múló szavak,
Ismét játszadoznak azok a múló tünemények.

Ha össze is roskadsz, s dohos levegő száll a szélben,
Az élet tövise ha szívedbe mar,
Csak nyúlj a fák lombján játszó tündöklés felé,
Ne kárhoztasd Magad a mélybe, a múltba mindörökké.

 

 

Holdszem     2009 június 10.

 

 

 

Örök vég

 

 

Még felkel a Nap,

Még átszűrődik a ködön a Hold fénye,

Még kigyúlnak a csillagok az égen,

Ám meddig…meddig tölti be ragyogás a szürkületet?

 

Ugye…nem ereszted el a kezem,

Mikor fagyos lepel hull a tájra,

Mikor parázsló hamu hull arcunkba,

Mikor a csillagok csupán múló tünemények.

 

Ugye átölelsz, mikor az óra mutatója megtorpan,

Ugye suttogsz a fülembe, ezernyi mesét,

Mit a szél a levelekkel tova röpít?

Csak…csak ne ereszd el a kezem.

 

Ha ott ülök majd hamutól, s koromtól mocskosan a hóban,

Akkor is a Hold utolsó sugarai csillannak majd tekintetemben.

S ha a sárba tipor ez a világ, s fagyos láz rázza testem,

Csak ölelj át…melengess...kérlek…

 

Mikor kihuny az utolsó csillag, elnémul az utolsó fülemüle, utoljára bukik alá a nap,

Ha a szirt visszhangozza a farkasok gyászos requiemjét,

Csak szorítsd a kezem, s hópihék táncában ellobban a szívem,

S meghalok minden sóhajjal, minden öleléssel…itt a végén.

 

2009.május 2.

Holdszem

 

Holdas éjt:)

 

 

 

 

Bűn és erény...avagy egy házidolgozatom:)

2009.03.04. 14:04 | Holdszem | Szólj hozzá!

Bűn és erény...szerintem ez egy igazán izgalmas téma...és egy errről szóló esszét kellett beadni a magyar tanárunknak. Gondoltam felrakom ide, hátha valaki osztja  anézeteimet..meg hátha érdekes:)Madách Imre: Az ember tragédiája kellett, hogy alapul szolgáljon..bár azt hiszem egy kicsit elkalandoztam..megintXD

 

 

A bűn és erény

 

 

    A művészeket, filozófusokat, gondolkodókat mindig foglalkoztatta eme gondolatkör, melyet oly sokan próbáltak kifejezni, megfogalmazni. Mi a bűn, s mi az erény?

 

„Szabadon bűn és erény közt

Választani mily nagy eszme.”

 

   Eme sorok Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájában lelhetőek fel, a 15. színben. Számomra ezek a sorok azt sugallják, hogy rajtunk áll, miképp döntünk, alakítjuk sorsunk. A drámában például Ádám és Éva a bűnt választották, mikor az almát letépték a fáról, s szembeszegültek Istennel.

Ám ami igazán lényeges, az a következő kérdés: Mi tulajdonképpen a bűn, s mi az erény?

Tankönyvekben a bűn ekképp fogalmaztatik meg: Minden bűn, mi a törvénnyel ellentétes, s másnak árt.

A bűnről a vallásoknak is kialakult képe van, melyet például a kereszténységben a Tíz parancsolat fogalmaz meg, vagy más vallásokban a  szentiratok.

Ám elgondolkodtató mégis ez a kérdés. Bűn-e , avagy erény az, ha egy pók hálójában vergődő légyre leszek figyelmes, mely felé már elindult a pók. Ha a legyet kiszabadítom, akkor életben marad, ám a pók étvágya nem csillapul, tán nem is jut élelemhez időben. Ha a legyet magára hagyom, akkor a pók jóllakik, a légy viszont elpusztul.

Bűn veszni hagyni, vagy bűn megfosztani? Erény-e , ha megmentem?

Ez csupán egy hasonlat, mely számtalanszor levetíthető különböző életjelenetekben.

   Lehet ,hogy  amit teszek úgy vélem jó, erényes, ám valakinek mégis tán tudtom nélkül ártok.

Ebben az esetben már bűnös vagyok?

 

„Szabadon bűn és erény közt

Választani mily nagy eszme.”

 

Nagy eszme…ám nagyon nehéz döntés olykor, mikor nem tudni mi, s hol a határ.

Talán a bűn az, mikor szándékosan, akaratlagosan és tudatosan okozunk fájdalmat, kárt másnak, vagy akár önmagunknak (pl.:öngyilkosság).

Az erény az az, mikor jó szívvel, másra tekintettel teszünk, cselekszünk valamit, mely még ha rosszul is sül el, nem szándékos, s együttérzéssel viseltetünk másokkal szemben. Véleményem szerint a legfőbb erény az együttérzés. A sajnálat csupán szánalom, vagy más iránti megesettség. Ám az együttérzés szívvel-lélekkel átmelengető segítség, s ezáltal erény.

Vajon bűn-e az, ha valaki véletlen tesz rosszat, árt, vétkezik?

Akkor bűn, ha vállát vonva csak „tovább halad” a személy. Ám ha megbánja, s így is viseltetik a következmények iránt, az már nem feltétlen bűnösség.

   Madách tragédiájában igencsak meghatározó eme két sor, hisz a bűnt képviseli Lucifer, az erényt az Úr, az égiek. Ám Lucifer számtalanszor viselkedik semlegesen.

A mű felvet még egy kérdést: Bűn-e tudni?

Ha „ körülnézünk” , láthatjuk, hogy a tudományok, legfőképp a biológia, fizika, kémia…stb. és a vallás (kereszténység) sokszor kerültek ellentétes helyzetbe, jöttek létre viták. Isten teremtette a világot a kereszténység szerint, a tudományok pedig kutatásokkal ássák ezt alá. Bűn a tudás?

   A választás mindig rajtunk áll, ám mindig viselni kell a következményeket, melyeket tetteink befolyásolnak. Minden okkal történik (ok okozat).

 

„Fölöttem az ég,

Alattam a föld,

Bennem a létra.”

 

 

                                                                                    2009.február 3.

Szép Holdas Éjt! x)

(Ezt a fotót Báty követte el rólam egy tartalmas naponXD)

Felolvad a szürke táj...

2009.03.04. 13:51 | Holdszem | Szólj hozzá!

Igen rég írtam már, nagyon sajnálom. De most majd bepótolom a dolgokat:) Írtam, alkottam, élményt gyűjtöttem.

És rájöttem, hogy nem szeretnek a buszsofőrök...nem is tudom miért...pedig általában még odaérek..nagyjából...időben....O.o XD És ezenkívül még fontos megemlítenem, hogy a padlásunkon lakik egy Maratmat (padlásszörny).Az alkotásaim között lehet látni Róla képeket:D Lassan Maratmat kultuszt vezetünk be:D A szerepjátékos (Káoszozunk^^ És még élekXD) csapat lelelkesen támogat is ebbenXD Már a falamon is fellelhető egy gigantikus Maratmat:D A pincében pedig egy Sumsus ólálkodik:) (tudom tudom..nem vagyunk kicsit se pihentek^^)

Jelenleg készülődünk a Sakuraconra, és igen nagy csapattal fogunk menni.Lesz minden:D Ha minden igaz egy Tifát fogok megtestesíteni:D Majd május 16-17 a con ideje..azt hiszem..vagy...17-18..nah...a 17 tutiXD Az a hétvége, és életünkben először mindkét napon maradunk:)Ha összejön, de még nem biztos.

Mostanában nagyon vágyom el...egy másik világba...amit megteremtettem magamnak, és addig el tudok benne merülni, míg alkotok...amit csinálok...majd mint azt a világot tükrözik..de hol lehet az a kapu..és lenne merszem átlépni...?

Nah..egy kis életérzésdózis itt és most...zenék,versek,képek:)

 

Nightmare Before Chrostmas Korn előadásban:D Nagyon nagy:)

https://www.youtube.com/watch?v=rve7Po5aKFw&feature=related

Egyik kedvenc filmem összevágva egy Entwine számra^^

https://www.youtube.com/watch?v=9ykNV77Hq8o&feature=related

A Faun labirintusának andalító muzsikája...

https://www.youtube.com/watch?v=8t9tzCUZuWQ

*nagy sóhaj*Ö.Ö

https://www.youtube.com/watch?v=YEF6D32HNMI&feature=related

 

 

És ím itt van pár irományom ,melyeket mostanában írkáltam:

 

 

Múltbéli sóhajok

 

Vajon lehull valaha az ólomsúly lakat szívemről?

Vajh meglelem e valaha  kalitkám kulcsát?

Hallom e még a fülemüle árnyak közt szálló dalát?

Látom e még a Hadak útját az égen…?

 

Miért vagytok oly magasan csillagok…

Karom nem ér fel a fölém tornyosuló fellegekbe,

Csupán magányos, múlt után epekedő sóhajom,

Mi a végtelen labirintusában utat törve tébolyog.

 

Úgy lennék én is fénylő csillag az égen,

Ki a vándort vezeti sötét éjjen,

S ha útja végére ér, megpihen egy fa tövében,

Hagy hunnyak ki csendesen, magányosan…elfeledve…

 

 

Abba a másik világba…

 

Sajgó szívem még dobban,

Ám ha megszakad, hová szakad?

Láncok kígyózzák körbe, szorítják mindörökké,

S lakat kulcsa a sötét mélybe hull.

 

Kalitkám a gyász világ,

Kalitkám eme felemésztő vágy.

Lélegzetem csupán elhaló sóhaj,

Mely a Holdig száll jeges kínnal.

 

Átmerülnék… abba a másik világba,

Testem simogatnák a mély hullámai,

Arcomba simulna hajam,

S csak merülnék…elmerülnék…

 

Csillagos éj távolodna, karom csak lebegne,

Pilláim a mélységgel csukódnának le.

Ringatóznék a sötét mélyben,

Sóhajom…utolsó sóhajom szívem feloldozná…


És néhány alkotásom x)

Hold vigyázza Álmotok! x)


 

Ismét egy új esztendő...x)

2009.01.12. 22:17 | Holdszem | Szólj hozzá!

2009....x)

A szilvesztert Graceval és kallinával töltöttem:)Valamint az animációs csoporttal...tehát én csak meghívott voltam...de nagyon jóül éreztük magunkat..pláne Grace..:DDD D azt hiszem ezt nem részletezem testi éppségem érdekében:D

Az új év...úgy döntöttem nem fogadok több forrócsokiban...de...majd kiderül hogy meg tudom e tartani eme fogadalmam...előző évben kedztem eladósodniXD Az újévi fogadalomnál továbbá elméláztam azon, hogy be fogom tartani a határidőket...nos...elvetettem eme ötletet..úgysem menne..nagyon galádok azok a határidőkXD

Noshát..Mindenkinek nagyon boldog Új évet kívánok!!!:D Egyel kevesebb van hátra^^O_OXDD

 

És még kiegészítésként...január 10-én megvettem az első pár bakacsomat...14 soros shellys^^ És ma keményen törtem benne az utat..az meg a lábam...ha edzés után nem kellett volna futni a buszhoz, tán jobban egyben maradt volna  a sarkamXD Az edzések meg szuperek..ahogy szoktak:D Most is szép lila foltos a sípcsontom^^:D

Némi muzsika, és képi ráadás az új évre:)

Szép Holdas Éjt!x)

Holdszem

https://www.youtube.com/watch?v=rgsCGlOgSNg&feature=related

 

Fehér lepel, a bút takard el...

2008.12.25. 21:47 | Holdszem | Szólj hozzá!

Boldog Karácsonyt!!!!!!!!!!!!=D

Az idei karácsonyom nem úgy kezdődött mint a többi....nem volt igazán karácsonyi hangulatom...de mostmár belopózott a szívembe:D 24-én apu dolgozott, és csak másnap jött haza, úgyhogy a karácsonyozás az ma kezdődött igazán (25.). Reggel azzal kedztem, hogy mezítláb kirohantam a hóba, az udvarra:D Erről a képek között lesz némi..öhm..bizonyíték:D Aztán persze meg volt az ajándékosztás...sikerült befejeznem még időben az ajándékokat....még ilyet..magamra sem ismerek:D(kezd összegyűlni a bakancsravaló pénzem:DDD) Persze a szobám egy romhalmaz....nah de nehogy már karácsonykor takarítsak^^XD Ma egész napos evészet volt...úgy érzem, hogy többet gurulok, mint lépek:D Szóval most élvezem a szünetet:) Ma kimentem az erdőbe is, és vittem némi csemegét a lakóknak, és gyújtottam egy füstölőt:)Olyan gyönyörű most minden...

Noshát..lassan zárom soraim pár magam készítette képpel, és némi zenei aláfestéssel Emilie Autumn-nak köszönhetően:DÉs egy új versem, mely arra a képre van írva, amelyiken az öreg van:)

 

Idő….
 

Oh…mily sok mindent besárgítanak az emlékek,
Mily sok mindent hajítunk tova.
Ám ha tekinteted homályos,
Hiába szorítod görcsösen ujjaiddal a kulcsot.

 

Elég csupán látni, s karod felemelni,
Elég a kulcsot a zárba tenni, s eltekerni.
Lépj be a nimfák madárfüttyös kertjébe,
S lásd , érezd, halld a fák ódon meséit.

 

Tündérek, manók, sárkányok, lidércek…
Oly sok történet, ám oly kevés idő.
Repedt üvegű óra tikk-takkol a sarokban,
Gyászosan, önmagában, rendíthetetlenül.

 

Állj meg…pihend ki magad idő…ne rohanj!
Hadd hallgathassam az ezernyi mesét!
Ám a repedt üvegű óra tovább  ketyeg,
Gyászosan, önmagában, rendíthetetlenül.

 

Száz és száz mesét hallva nőttem föl,
Az idő pedig csak telt, nem szunnyadt.
Ám a kert kulcsa, mit a szívem fölött hordok,
Mindig vissza-vissza andalít, hogy újabb csodákat leljek.

 

 

Szép Holdas Éjt! és Boldog Karáccsonyt!:)

Holdszem

 

https://www.youtube.com/watch?v=rgsCGlOgSNg&feature=related

 

https://www.youtube.com/watch?v=tpXdNaXYysk&feature=related

https://www.youtube.com/watch?v=tORbGjyrUlQ&feature=related

 

Vihar csillapultán, ha a szellő száraz falevelet söpör tova...

2008.12.21. 19:18 | Holdszem | Szólj hozzá!

 

Szép Estét/Napot!:)

Mostanában kissé le voltam eresztve, és nem nagyon írtam...ezer bocsánatÖ.Ö De végre nagyjából megvagyok:) Lezajlott a kung-fu verseny is, amelyen sikerült egy 4. helyet (elszúúrtam ÁÁÁÁÁÁÁ!!!>.< Kellett elkapkodnom), és egy 1. helyet^^ sikerült beszereznem:D Kicsit húzós volt, hogfy egyszerre volt a két versenyszám..és az elsőt elkapkodtam, mert rohannom kellett a másik pásthoz....de legalább tudom mire fogniXD De összességében jól sikerült a csapatnak:)Grat Erdő Fái:DD

Továbbá....kis reklám...Falka.blog.hu -n van a Falka soook soook hülyesége, ami akár érdekes is lehet:D

Kellemes szünetet, és ünnepeket előre is, ha addig nem írnék..ha igen, akkor meg megelőlegezem magamXD

 

 

Ím egy versem:)

Fel innen....

Lángok sárgította fotók terítik be a síkságot,
Szürke fellegek tartják fogságban a Holdat,
Széllel suhannak az elveszett emlékek,
S lánc csörög…angyalok béklyója az.

 

Hajdan írt levelek hullnak alá az égből,
„Hiányzol”…”Ígérem”…”Szeretlek”…
Oh…a múlt rózsaillatú regényei,
Mik mára csupán papírfecnik, tintafoltok.

 

Álom volt? Mindez…mit láttam, éreztem?
Emlékszem…a síkságon árvalányhaj ringatózott,
Az égen csillagok ragyogtak a Hold sápadt fényénél,
S a szélben puha rózsaszirmok  táncolták körbe ajkunk nászát.

 

Miért mindez? Hová tűnt mindez?
Tán magam vetettem a kútba,
Tán magam léptem be a csalfa labirintusba,
Tán meg sem történt mindez…

 

Oh…csak leheljen Valaki nyugalmat fáradt  tagjaimra,
Csak csókoljon Valaki álmot a szememre,
Dúdolja el nekem Valaki a fák meséjét,
Valaki karoljon fel, karoljon fel innen…

 

 

2008.december 14.                                                       Holdszem

 

És végezetül pár képem:)

Szép Holdas Éjt!!! x)

Holdszem

Ajándék...:)

· 1 trackback

Élve eltemetve, s holtan temetetlen...

2008.11.23. 13:57 | Holdszem | Szólj hozzá!

Szép Estét!

Megvan már egy jó ideje, hogy írtam..sajnos nem úgy alakult egy két dolgom, ahogy szerettem volna..nah de minden okkal történik. Igazi őszi idő, mi ránk köszöntött immár, aminek itt volt az ideje:) Bár...sokaktól hallani, a panaszt az időjárásra, de most ennek kell lennie:) Hozzáteszem...szeretem az őszt^^Végre megérkeztek a varjak is..bőven...szeretem őket nézni:)Noshát..pár alkotás a táramból:D

 

 

Varjak érces károgását visszhangozza a komor táj, 

 Csupán az ég zokog e csendes órán,

E csendes órán, e utolsó órán,

S porba ernyed a test.

 

Vörös a por, szürkék a fellegek,

A múltban pozsgás arc elhalványul,

A meggypiros ajkak kililulnak,

A hajdani forró érintés jegessé válik.

 

Hová tűnt a huncut fény a szempárból?

Hová tűnt a víg kacaj?

Tán sűrű, ködös labirintusban,

Vagy tán egy dohos kútban tengődnek?

 

Varjak gyászos tánca kíséri tova,

a Hajdani álmokat, emlékeket, érzéseket...

E csendes órán, e utolsó órán,

Köszönöm, hogy lehettem...

 

 

Szép Holdas Éjt!:)

 

 

 

Egy dal...s serceg a toll, folyik a tinta..^^

2008.10.07. 20:01 | Holdszem | Szólj hozzá!

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=tt-TrMU3ZOo

 

Mint korhadt fakeresztet az idő,

Úgy emészt a világ, a vágyak…gondok.

Sűrű, fojtogató homályba tapogatózom,

Ám szárnyak suhogása, Hold dala vezeti vak szemem.

 

Csalfa érintések, negédes szavak, kevély lelkek,

Mik kapdosnak lüktető szívem felé.

Érzéketlen érintések, hiú ábrándok,

Menetelek a ködben, bús eső mossa arcom.

 

Kopott, érdes kőkeresztet simít a puha ujj,

Feltör szívből egy sóhaj.

Kopik, sínylődik, ám helyt áll, nem feled.

Fekete tollak hullnak a tájra.

 

Puha szőnyegen lépdelek immár,

Kavics nem sérti orvul talpam,

Arcom mossa, mossa a fekete eső,

S farkasok dal vezeti világtalan utam…

 

Borús fellegek felszakadoznak, s Holdnak fénye csókot lop a tájtól,

Tátongó sebek beforrnak,

Szemekről aláhull a súlyos lakat,

Piros ajkak lelehelik láncaik.

 

Gyászos melódia kíséri utam,

Gyászos melódia kíséri utam a zuhatagban,

Mely mossa, mossa arcom,

S kacagó szemek követik táncom a Holdfényben…

 

 

 

2008.október 7.

 

                                                        Holdszem

Világok születnek, világok sorvadnak...

2008.10.07. 19:35 | Holdszem | Szólj hozzá!

Grafikán könyveket lapozgatva találtam pár érdekes képet:)

Gondoltam megoztom, kis zenei aláfestéssel:) (bocsi, hogy elfordultak..ezzel nem tudok mit kezdeniXD)

https://www.youtube.com/watch?v=xSUbMQWWeJY

Szép Holdas Éjt!! x)

Mostanában...:)

2008.10.07. 19:06 | Holdszem | Szólj hozzá!

Vasárnap a rossz idő miatt nem tudtunk menni edzeni. Ugyanis egyik edzőtátsam Gergő, aki parkourozott jódarabig, és hát igen jól vágja a szaltókat, tanít minket akrózni:) Legalábbis rajta vagyunk:) Noshát...a sáros idő miatt beállítottunk Karcsiékhoz(másik edzőtársam, ő is jól nyomja a szaltókat), és nekiékktunk karaktert gyártani Dázinek és Dorcsinak is. Nekem már szombaton meg lett csinálva:) Ám..nem sokra jutottunk...sok jó ember egy ágyon nem fér megXD Pláne mi egy rakásonXD

Hétfői kung-fu edzés is egy élmény volt:) Dézivel kiéltük szadista hajlamainkat, és gyomorszályba vágtuk egymást rendesenXD De túléltük:) Jó edzés volt:)

Ma pedig...öhm...kaptam jó pár új zenét, és hát azt hallgatom folyton: Lacrmias Profundere,Moonspell^^,Apocalyptica....stb:)

Ma rajzon Antoniót az izomembert rajzoltuk(ez egy szobor)..és én tudom, hogy amíg nem figyeltem elcsúszkáltak a lábai..tudom, hogy nem én mértem rosszulXD

Nos..eme kis élménybeszámoló után ím pár életkép a tanműhelyből:)

Kis irodalom :)

2008.09.24. 18:02 | Holdszem | Szólj hozzá!

Íme itt az egyik nagy kedvencem^^ Nagyon szép ez a Tóth Árpád vers:)Ez most a hangulatomat is tükrözi...de ez a téma nem ide tartozik xP Jó olvasgatást:) Majdan szép Holdas éjt!:)

Tóth Árpád

Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

A kór....avagy beteg vagyokXD(fizikailag:P)

2008.09.16. 19:07 | Holdszem | Szólj hozzá!

Üdv!

Sikeresen lebetegedtem, ezért itthon lebzselek, és lesz időm a blogra írni végre:) Majd szedek össze témát, és a egyik napomat megörökítem ide:DDD A mai nap jobbára agonizálással telt...aztán elcsoszogtam a dokihoz..útközben összefutottam Dorcsival.Aztán csoszogtam tovább.A doki a két évvel elötti diagnózist ismét sikeresen felállította...:"Biztos valami vírus..meg az időjárás az oka.Gyógyszerrel egy hét, nélküle hét nap..". Szóval megint sokra mentemXD De legalább ad igazolást:D De pénteki edzésre ha élek, ha nem megyekXD Hazafelé csoszogva, és sms-t írkálva^^ befütyltem Déziékhez.Dorcsi pont rámolt a szobájában, úgyhogy meghallotta.Anyukájuk letámadt, hogy menjek be beszélni a Kandóról (suliról, ahova járok-művészeti), mert Dézi megy továbbtanulni, és gőzük sincs mi legyenXD  Bár Dézi igencsak a Kandóra voksol...de majd lesz valahogy..én csak élménybeszámolót tartottam, miközben elrágcsáltam egy répát, majd Dézi szó szerint a számba nyomott egy fehércsokitXD Ismét elindultam haza....miután Dézi az utcán molesztált XDDDDD Hazafelé sms-t írkáltam^^ ( a már ki tudja hanyadikatXD), aztán hazaérve benyitottam a kapun.Két lucskos kutyunk fogadott....becsaptam a kaput..inkább másik oldalról küsztködtem be magamXD Aztán...nem sok minden történt..végre tudtam enni émelygés nélkül...és hát...megírtam a leckét.Bár a matek gyanús..mivel egy feladatnak sem lett megoldása...XD Aztán..most itt vagyok...és zenét hallgatok...és írok...és köhögök...és Evelin figyelmét vonom el a művtöri háziról, ami nekem már kész....mintah mennék holnap sulibaXD Nah..zárom soraim...holnap majd valami nagyszabásút bepakolok ide:)

Szép őszi Holdas éjt!!:)

Holdszem

Csendes melódia...egy lélek képtára...

2008.09.01. 14:16 | Holdszem | Szólj hozzá!

Egy szép muzsika:)

https://www.youtube.com/watch?v=Xhf0ScqGnhM

Estére szép Holdasat^^

                                       Holdszem

süti beállítások módosítása